A fásszárúak intenzívebb metszéseit a téli, nyugalmi időszakra érdemes időzíteni, amikor a nedvkeringés inaktív. A metszést fagymentes időben, lehetőleg rügypattanás előtt végezzük.

A tavaszi metszés elengedhetetlen a kertben található növények gondozásához. A metszés segít megőrizni a növények egészségét, elősegíti a bőséges termést, és hozzájárul a kert esztétikai megjelenéséhez.

A tavaszi metszés során első lépésben eltávolíthatjuk a beteg, sérült vagy elszáradt ágakat ezzel megelőzve a betegségek terjedését és a kártevők megtelepedését.

Ezután eltávolítjuk a gyenge, árnyékoló vagy egymást keresztező ágakat, így több fény jut a termőrészekre, ami elősegíti a gyümölcsök érését és javítja azok minőségét.

Végül a metszés segítségével a fák és cserjék formája is alakítható, ami különösen fontos a dísznövényeknél. 

Az idősebb fák esetében egy ifjító metszéssel serkenthetjük az új hajtások növekedését, meghosszabbítva ezzel a fa élettartamát.

Mielőtt ágvágót és metszőollót ragadunk, a következőket kell még figyelembe venni:

A metszési felület enyhén ferde legyen és 1-2 centiméterrel a rügy felett helyezkedjen el! Soha ne a rügy felé lejtsen. Tehát ideális esetben enyhén ferde vágást ejtsünk kicsivel a rügy fölött.

Az ágak lemetszésénél ne hagyjunk csonkokat. A csonk megakadályozza a sebszövet kialakulását, és a különböző betegségeknek is kitűnő helyet biztosít.

A fertőzésveszély minimalizálása érdekében minél kisebb és simább sebfelületeket képezzünk. Ezért mindig éles eszközöket használjunk, hogy minimalizáljuk a növények sérülését és segítsük a gyorsabb gyógyulást.

Ezeket a lépéseket követve jó pár felesleges résztől szabadulunk meg, de sebaj!

Gabi az aranykalászos vizsgán a metszéseket húzta és utoljára csak ennyit mondott:

Úgy kell metszeni, hogy a kismadár át tudjon repülni a koronán! Azóta is aranykalászos!

Hát éljenek a kismadarak, csattogjanak az ollók!